Az idén Sarm-es-Sejkben megrendezésre kerülő ENSZ éghajlatváltozási konferencia célja, hogy fellépjen a világszerte bekövetkező szélsőséges időjárási események negatív hatásai és az Ukrajnában zajló háború által okozott energiaválság ellen, hozzátéve, hogy a tudományos adatok ismét megerősítik, hogy a világ nem tesz elegendőt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért és a bolygónk jövőjének védelméért.

Minden lélegzetvételünkkel az óceánokhoz kapcsolódunk. Az óceánok látnak el bennünket oxigénnel, valamint biztosítják számunkra az élelmet és a megélhetést. Szabályozzák az éghajlatot azáltal, hogy elnyelik a Föld által befogott hő nagy részét. Emberek, állatok és növények milliárdjai függnek az egészségesen működő óceánoktól. Az óceánok egészsége azonban veszélyben van.

Még inkább fel kell hívni a figyelmet a hegyvidéki ökoszisztémák – többek között biológiai sokféleségük – megőrzésének és fenntartható használatának fontosságára.

„A 2021-es év döntő fontossággal bír a globális klímavészhelyzet elleni fellépésben.” António Guterres ENSZ-főtitkár

A klímaválság vörös riasztás az emberiség számára.

A világ vezetői hamarosan próbatétellel találják magukat szemben az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) Glasgow-ban.

Soha nem volt még annyira sürgős a sérült ökoszisztémák helyreállítása mint most.

A talaj sokkal több a sárnál. Az egészséges talaj pedig nélkülözhetetlen egy egészséges bolygó számára. A lábunk alatt lévő föld a szabad szemmel nem látható növények, állatok és mikróbák világát rejti. Nem láthatóak, mégis a túlélésünk függ tőlük. Ez a gyakran figyelmen kívül hagyott talajban lévő élővilág táplálja a mezőgazdaságunkat és az élelmiszeripart. Segít szabályozni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint életerőt ad a növényeknek, az állatoknak és az embereknek.